SETE
SETE, mn. tt. seté-t. 1) Ki jobb kéz helyett baloggal dolgozik, működik, honnan öszvetéve balogsetének is mondják. Egy értelmüek vele: suta, suti, sütű, balogsuta, balogsütü. 2) Félszeg, ügyetlen, mely értelemben rokon hozzá a csetlik gyöke cset, és a székely tete-puta (azaz, ügyetlen) tájszónak első alkatrésze. Minthogy a sete mind testi mind szellemi működéseiben a szokott rendes módtól, iránytól eltér, innen okszerüleg vélhetni, hogy gyöke se rokon a cse vagy csa gyökhöz, innen sete = csa-te, vagy csa-tevő csára tevő, görbén tevő.
