PŐCSIK
PŐCSIK, fn. tt. pőcsik-ět, harm. szr. ~je. Éles fulánku mezei légyfaj, mely a barmokat nagy melegben nyugtalanitja.
Alapértelmére rokon a szurásra, hegyességre vonatkozó bök, pöczök szókhoz, s hihetőleg am. bökcsi, mint szöcske am. szökcse. Egyébiránt a törökben bödsek általán am. féreg, rovar (ver, insecte. Hindoglu).
