MASZUTA, (masz-ut-a) mn. tt. maszutát. Aki hosszasan, lassan, gyáván, ügyetlenül dolgozik, másképen Kriza J. szerént: majszi, majszogó; némely tájejtésben: baszuta. Azon szók sorába tartozik, melyekben a masz, musz, mat mot, lassu tapogatódzó mozgást jelent, milyenek, maszog, majszolt, muszog, matat, motat, motorász, piszmog. Ezen szónak törzsöke valószinüleg maszat, azaz matat, melyből lett maszató, maszata, s hangváltozattal maszota, maszuta. Rokon hozzá: mász, mászó is; mert a lassu, gyáva, piszmogó ember mintegy mászva működik.