KÁSZOLÓDIK
KÁSZOLÓDIK, (kász-ol-ó-od-ik) belsz. m. kászolód-tam, ~tál, ~ott. Rokon a kaszma, kaszmálódik és gázol, gázolódik szókkal. Tréfás kifejezés, s am. rendetlenül elszórt ruháit felöltve, holmiját összeszedve, vagy fölkapkodva lábra kel, bontakozik, hogy tovább menjen. Azok felkászolódva futni kezdének. (Heltai). Mondják különösen utasokról, kik valahol meghálván, vagy tanyázván ismét tovább készülnek. Ideje már, hogy kászolódjunk. Nagy nehezen kikászolódtunk. Értelemre hasonló hozzá a vékonyhangú: készülődik.
