Tigranes
Tigranes, Τιγρανης, Örményországnak több királya. A legnevezetesebb közülük II. Tigranes, a ki Kr. e. 94–56-ig uralkodott és egész Armeniát egyesítette, a parthusokat legyőzte és északi Mesopotamiát (Nisibis) elragadta tőlük; a syriai monarchiától is elhódított egyes részeket, és számos görög gyarmatost telepített Armenia 12 városába. Többi között az új székvárosnak Tigranocertának is (l. o.) vetette meg alapját, hogy pedig annak lakósságát szaporítsa, a szomszéd Cappadociából rabolt görög gyarmatosokat. Hizelgői «Nagynak» nevezték. De szerencséje nem tartott soká. Apósa, Mithridates pontusi király (l. o.), a rómaiakkal ismételten háborúba elegyedett, és ennek folyamában Roma T.-nek is hadat izent. Lucullus 69-ben Armeniába nyomult és Tigranocerta falai alatt legyőzte Mithridates és T. egyesült hadait, 68-ban pedig Artaxatáig vezette a római hadsereget, a honnan azonban váratlanul vissza kellett fordulnia. Alig hogy T. e támadótól megszabadult, Lucullus utóda Pompejus érkezett Armenia határára (66 elején). A rómaiak szerencséjére T. hasonló nevű nagyravágyó fia éppen akkor atyja ellen pártot ütött, de leveretvén, Phraates parthus királyhoz menekült, a ki erre Pompejusszal lépett szövetségre. Az agg Tigranes ily módon két tűz közé szorulva, már nem merte a háborút folytatni és értesülvén Mithridates újabb vereségéről, maga tűzött ki díjat földönfutó apósa fejére. Egyúttal pedig attól tartván, hogy fia újabb ármányt sző ellene, az Artaxatáig előnyomult Pompejus táborába indult, kinek térdre borulva átnyújtotta koronáját. Pompejus visszaadta neki koronáját azzal a föltétellel, hogy a rómaiak hűbéres fejedelme lesz, hogy 6000 talentumot fizet, lemond valamennyi hódításáról, fiának pedig Sophene és Gordyene tartományokat engedi át (ezt az ifjabb Tigranest Pompejus nemsokára engedetlensége miatt Italiába küldte). App. Syr. 48 sk. Just. 38, 3. 40, 1 sk. Plut. Luc. Plut. Pomp. Vell. Pat. 2, 33. Dio Cass. 36, 48 sk. Oros. 6, 3. V. ö. a Lucullus, Pompejus és Mithridates alatt idézett irodalmat, küln. Reinach munkáját. M. L.
