AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI MOZGALOM ÉS A DUNAI ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK. AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI MOZGALOM A POLITIKAI ÉLET ÚTJAIN
AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI MOZGALOM ÉS A DUNAI ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK.
AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI MOZGALOM A POLITIKAI ÉLET ÚTJAIN
AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI MOZGALOM A POLITIKAI ÉLET ÚTJAIN
Az erdélyi és magyarországi román nemzeti mozgalom fejleményeit emlékirat jellegű, ill. személyes élményeken alapuló munkák tárgyalták először: A. PAPIU ILARIANU, Istoria romanilor din Dacia Superiore I (Viena 1852); G. BARIŢ, Părţi alese I–II. Elsősorban ezekre épültek a nagy szintézisek: A. D. XENOPOL, Istoria românilor din Dacia Traiană XI (Iaşi 1893); N. IORGA, Istoria românilor IX (Bucureşti 1938). A felszabadulás előtti magyar történetírás fő forrása: JANCSÓ B., A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota II (Bp. 1899) c. polemikus élű munka. Az erdélyi román nemzeti mozgalomra összpontosító, korszakunkra is tekintő, azt is tárgyaló újabb monográfiák, amelyek eltérő súllyal tárgyalják az általunk bemutatott kérdéseket: I. TÓTH Z., Az erdélyi és magyarországi román nemzeti mozgalom. 1790–1848 (Bp. 1959); D. PRODAN, Supplex Libellus Valachorum. (Bucureşti 19672); GEORGE EM. MARICA–IOSIF HAJÓS–CĂLINA MARE–CONSTANTIN RUSU, Ideologia generaţiei române de la 1848 din Transilvania (Bucureşti 1968); K. HITCHINS, The Rumanian National Movement. A történeti Magyarország nemzetiségi kérdésének részeként tárgyalja az erdélyi román nemzeti mozgalmat: ARATÓ E., A nemzetiségi kérdés; UŐ, Nemzetiségek ideológiája. Korszakunkra is vonatkozó forráskiadás a George Bariţhoz intézett levelezés: George Bariţ şi contemporanii săi I–V (Szerk. ŞTEFAN PASCU. Bucureşti 1973–1981).
A budai egyetemi nyomda jelentőségére a rendkívüli gazdag irodalomból: A. MISKOLCZY, Le rôle des publications de l’Imprimerie Universitaire de Buda dans l’évolution de la culture roumaine de la fin du XVIIIe sičcle ŕ 1830 (Typographia Universitatis Hungaricae Budae. 1777–1848. Red. KIRÁLY P. Bp. 1983); VERESS E., A budai Egyetemi Nyomda román kiadványainak dokumentumai 1780–1848 (S. a. r., bev. DOMOKOS S. Bp. 1982).
Az értelmiségi migrációra és az erdélyiek Kárpátokon túli szerepére: NICOLAE IORGA Partea românilor din Ardeal şi Ungaria în cultura românească (Vălenii de Munte 1911); GH. I. BOGDAN-DUICĂ, Gheorghe Lazăr (Bucureşti 1924); P. TEODOR, Contribuţia lui Aaron Florian la dezvoltarea istoriografiei naţionale (AMN 1968); ŞT. METEŞ, Emigrări româneşti din Transilvania în secolele XIII–XX (Bucureşti 1977); BORSI KÁLMÁN B., A román nemzettudat fejlődése a Kárpátokon innen és túl (Kortárs, 1984. 4).
A román püspököknek az idézett szintézisekben is tárgyalt tevékenységére: C. PAPFALVI, Episoade din viaţa episcopului Ioan Pop de Lemeni. (Observatoriul, 1880. 17/101); I. RAŢIU, Dascălii noştri (Blaj 1908); S. STANCA, Viaţa şi activitatea Episcopului Vasile Moga. 1774–1845 (Cluj 1938); L. GYÉMÁNT, Acţiuni petiţionare ale românilor din Transilvania în perioda 1834–1838 (SUBB-H 1971. 2); UŐ, Memoriul românilor ardeleni din avul 1834. (AIIACN 1974).
A görög katolikusok térnyerésére Leményi kimutatása: EK: AG 1835: 2706.
A román értelmiség iskoláztatására és elhelyezkedésére: N. BRĂNZEU, Şcoalele din Blaj (Sibiu 1898); A. TONK, Formarea intelectualităţii române din Transilvania şi liceul piariştilor din Cluj 1794(SUBB–H 1968. 1). Az 1849-i értelmiségi kimutatást közli: S. DRAGOMIR, Studii şi documente II.
A román értelmiségiek szemléletváltására: D. PĂCURARIU, Andrei Mureşanu (Bucureşti 1963); C. RUSU, Din gîndirea democrat revoluţionară transilvană la 1848 (AIIACN 1970); I. MUŞLEA, Cercetări etnografice şi de folclor I–II (Bucureşti 1971); I. BREAZU, Studii de literatură román şi comparată I–II (Cluj 1973).
Estei főherceg a román sajtóról: HHStA Estensisches Hausarchiv, Präs. 43. Fasz., 1837: 1844. A román könyvkiadásra: GH. BARIŢ, Gratulaţiune (Gazeta Transilvaniei, 1875. 691); GEORGE EM. MARIGA, Studii de istoria şi sociologia culturii române ardelene din secolul al XIX-lea I (Cluj-Napoca 1977); I. BOTEZAN, Activitatea tipografiei a lui Timotei Cipariu între anii 1836–65 (AMN 1979); MISKOLCZY A., A bécsi állami nyomda (Staatsdruckerei) román könyvkiadási tervei az 1840-es években (Magyar Könyvszemle, 1980. 1); A balázsfalvi nyomda 1836–38-i kiadványainak kimutatása: EK: AG 1838: 3769.
Az irodalmi és nyelvújítási törekvésekre: GH. I. BOGDAN-DUICĂ, Ioan Barac (Bucureşti 1933); GÁLDI L., A román irodalomtörténet tájrajzi problémái (Bp. 1935); UŐ, Az erdélyi román nyelvújítás (Bp. 1943); A. ROSETTI–B. CAZACU, Istoria limbii române literare I (Bucureşti 1961); W. BAHNER, Das Sprach- und Geschichtsbewusstsein in der rumänischen Literatur von 1780–1880 (Sitzungsberichte der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin, 1967. Berlin 1967); P. CORNEA, Originile romantismului românesc (Bucureşti 1972); M. POPA, Analyse quantitative du roman publié dann la presse de Transylvanie de 1838 ŕ 1918 (Synthesis, 1979); M. POPA–V. TAŞCU, Istoria presei literare româneşti din Transilvania (Cluj-Napoca 1980).
A brassói sajtó és George Bariţ szerepére a gazdag irodalomból: V. CHERESTEŞIU, Întemeierea presei româneşti din Transilvania şi activitatea a lui George Bariţ pînă la izbucnirea revoluţiei din 1848 (AIIACN 1963); D. PRODAN, Gheorghe Bariţiu (RRH 1963. l); A. NICOLESCU, Lessico della revoluzione romana nel sec. XIX. (Revue des Études Sud-est Européennes, 1979. 4); K. BOCHMANN, Das politisch-soziale Wortschatz des Rumänischen von 1821 bis 1850 (Berlin 1979).
A román nemzeti egységtörekvésekre: C. BODEA, Lupta românilor pentru unitatea naţională 1834–1849 (Bucureşti 1967); Unitale şi continuitate în istoria poporului român (Szerk. D. BERCIU. Bucureşti 1968); MISKOLCZY A., A román nemzeti egység kérdése és az 1840-es havasalföldi forradalmi mozgalom (Sz 1973. 2); V. NETEA, Conştiinţa originii comune şi a unităţii naţionale în istoria poporului român (Bucureşti 1980).
A magyarországi román nemzeti mozgalomra: GH. CIUHANDU, Episcopii Samuit Vulcan şi Gherasim Raţ. (Arad 1935); I. D. SUCIU, Nicolae Tincu Velia (1816–1867) (Bucureşti 1945); EF. MURGU, Scrieri (Szerk., bev. I. D. SUCIU. Bucureşti 1969).
Az 1840-es évek román törekvéseire és Băarnuţiu tevékenységére: GH. I. BOGDAN-DUICĂ, Viaţa şi ideile lui Simion Bărnuţiu (Bucureşti 1924); C. SUCIU, Rolul naţional-cultural al Blajului în preajma evenimentelor din 1848 (Cultura Creştină, 1925); ŞT. PASCU, Viaţa şi activitatea lui Simion Bărnuţiu (SUBB-H 1964. 1); D. GHIŞE–P. TEODOR, Contribuţii la cunoaşterea activităţii filozofice a lui Simion Bărnuţiu (Revista de Filozofie, 1964. 3); K. HITCHINS, Cultura şi nationalitate în Transilvania (Cluj 1972); I. MĂRZA, Proiecte de reformare a învăţămîntului la Blaj în anii premergători revoluţiei de la 1848 (Sargetia 1979).
