A Mecsek és a Villányi-hegység jura fosszíliái

Teljes szövegű keresés

A Mecsek és a Villányi-hegység jura fosszíliái
A Mecsek jura kőzetei és fosszíliái az egykori tenger fokozatos térhódítását tükrözik. A rétegsoroszlop legidősebb tagja a Pécs és Komló környékén bányászott feketekőszén-telepeket tartalmazó, tengeri delta-környezetben lerakódott sorozat. A szénrétegek közti meddőkőzetek főként kagylókból álló, kevéssé változatos, ám általában nagyon nagy egyedszámú ősmaradvány-együtteseket tartalmaznak, melyekben a félsósvízi Eomiodon, és az édesvízi Unio-félék, a mai festőkagyló ősei uralkodnak. A kőszéntelepeket tengeri eredetű, gazdag ősmaradvány-társaságot rejtő homokkő- és márga-rétegek fedik. Leggyakoribb bennük a mécskagylónak is nevezett, különös formájú Gryphaea, melynek tömeges előfordulásáról a kőzet a gryphaeás homokkő és márga nevet kapta. Ugyancsak közönségesek egy másik kagyló, a Cardinia maradványai, valamint a Spiriferina nemzetségbe tartozó pörgekarúak házai.
A sekélytengeri eredetű gryphaeás rétegeket a foltos márgának nevezett kőzet nagy vastagságú, monoton rétegsora fedi, amely az alsó- és középső-jura jelentős részét kitölti. A sötét színű, ősmaradványokban meglehetősen szegény márga-rétegekből leginkább a hegységképző erők hatására deformálódott ammoniteszek gyűjthetők. Sokkal gazdagabb a foltos márgára települő, a középső-jura magasabb szintjét (bath emelet) képviselő vörös márga fosszília-együttese. Az utóbbi évtized folyamán végzett gyűjtések során több tucat ammonitesz-, kagyló-, pörgekarú-, belemnitesz- és szivacs-faj sok száz példánya került elő. A nagyobb kalciumkarbonát-tartalmú bezáró kőzetnek köszönhetően a bath fosszíliák legtöbbje csak kevéssé, vagy egyáltalán nem deformálódott. A mecseki felső-jurát képviselő világos, olykor tűzköves mészkő-rétegekből csak viszonylag ritka ammonitesz-leleteket, és néhány Pygope-féle pörgekarú-példányt ismerünk.

Jura lábasfejűek a Mecsek és Villányi-hegységből. Fent: Hildaites; Stephanoceras; Homoeoplanulites. Lent: Holcophylloceras; Oxycerites; Reineckeia (ammoniteszek). Jobb oldalt: Hibolites (belemnitesz). A skála hossza 5 cm
A Villányi-hegység leghíresebb ősmaradvány-együttesét a villányi Templom-hegyen feltárt középső-jura ammoniteszes pad rejti. A néhány deciméter vastag rétegben tömegesen találhatók ammonitesz-maradványok, melyek közül a középső-jura végi (kallovi) Reineckeia-nemzetség, és az Oxycerites-félék a leggyakoribbak, de találhatók itt kagylók, pörgekarúak és belemniteszek is. Az ősmaradványok közül sokat egykori kékmoszatok által létrehozott burok, sztromatolit borít. A villányi ammonitesz-együttes, melyről századunk elején ifj. Lóczy Lajos közölt monografikus leírást, az egyik leggazdagabb Európában. Hasonló korú, ugyancsak gazdag ammoniteszes padot ismerünk a Bihar hegységből (Erdélyi-középhegység) is.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem