Körös-vidék
Körös-vidék
A Nyírség, Hajdúság, Hortobágy és a Maros hordalékkúpja által övezett, az Erdélyi-középhegység alföldi pereméig átnyúló tökéletes síkság Magyarországon a Nagy- és Kis-Sárrét, a Bihari-sík és a Kettős-Körös lapályának területét foglalja magába.
A Körös-vidék a pleisztocénban és a holocénban az Alföld nagy víz- és üledékgyűjtője volt. A folyó- és belvíz-szabályozási munkálatok előtt felszínét mocsarak, lápok és vízzel borított területek jellemezték. Az ember letelepedésére csak a vízivilágból a környezetük fölé 1–3 méterrel kiemelkedő folyóhátak – mint ármentes területek – voltak alkalmasak. A honfoglalás előtti időkben a kunhalmokat is ezekre építették. A folyószabályozások, lecsapolások után teljesen megváltozott a táj képe. A mai tájat – a morotvák és folyóhátak mellett – az antropogén formák jellemzik.
