Felhőzet, köd
Felhőzet, köd
Sugárzási viszonyaink alakításában döntő szerepe van a felhőzetnek. Így nem meglepő, hogy az évi átlagban 53–66%-os borultság a besugárzás területi eloszlására emlékeztet. A legkisebb értékek mindkét esetben a Kárpát-medence közepén találhatók. E területre esik Kecskemét és a történelmi Magyarország középpontja, Szarvas is. Legderültebb időszakunk a nyár vége (40–50% felhőzettel), a legborúsabb a december (65–80%). Évente általában 45–65 derült napra számíthatunk, amikor legfeljebb az égbolt 20%-át borítja felhő. A borús napok száma (amikor legalább 80%-os a felhőzet) az Alföld középső és déli részén évente átlagosan 95 nap, az Alpokalján és a Nyírségben 120 nap körül ingadozik.
A nappalok és éjszakák időtartamának változása különböző földrajzi szélességeken
Ha a látástávolság 1 km alatti, ködről beszélünk. A legkevesebb, kb. 20 ködös nap a Kisalföldön van. Az Alföld nagy részén 25–35, a hortobágyi pusztán 40 feletti a ködös napok száma. A Mátra és a Bükk magasabban fekvő részein az év 100 napján számíthatunk ködre.
