A globális felmelegedés hatása térségünkben
A globális felmelegedés hatása térségünkben
A WMO (Meteorológiai Világszervezet) megbízásából 1989-ben összefoglaló tanulmány született Európa térségére, mely az emberi jelenlét és beavatkozás okozta hőmérséklet- és csapadékváltozások alakulását mérte fel. Első ábránkon az elmúlt 130 év talajközeli hőmérsékletváltozásainak földrajzi eloszlása látható a téli és a nyári évszakban. Leolvasható, hogy Európa térségében a vizsgált időszakban pozitív, azaz növekedő hőmérsékleti tendencia volt jellemző, negatív hőmérsékleti változások csak a nyári évszakban találhatók. A Kárpát-medencét a téli és nyári évszakban 0,5, illetve –0,2 °C-os anomáliák jellemezték, míg az átmeneti évszakokban a vizsgált időszakban nem volt számottevő változás.
A másik, hasonló ábrán a 130 éves észlelési idősorok alapján számított csapadékváltozási trendek földrajzi szélesség és hosszúság szerinti eloszlását láthatjuk. A téli évszakban a csapadéktrend lényegében Európa teljes térségében pozitív (0–40%). A nyári évszakban (és az átmeneti évszakokban) a térség vegyesebb képet mutat: a déli, délkeleti tartományban negatív, máshol pozitív változásokat találunk, nyugaton nincs változás. Közép-Európa térségére télen 30–35%-os növekedés tapasztalható, míg nyáron nem figyelhető meg jelentős változás a vizsgált időszakban. Ezt az erős pozitív anomáliát azonban a hazai adatsorokon elvégzett elemzések nem igazolták.
A lehetséges globális klímaváltozások mértékére nem adhatók hagyományos formájú és tartalmú előrejelzések. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása révén módosulnak az éghajlati rendszer sugárzási kényszerei. A légkör erre az ún. „klímaszcenáriókban” (éghajlatváltozási forgatókönyvekben) „válaszol”. Az IPCC (Klímaváltozások Nemzetközi Bizottsága) 1992-es és 1994-es globális jelentése ismerteti és összegzi a teljes Földre, illetve annak 5 kiválasztott régiójára várható éghajlatmódosulásokat. Ezekből, bár csak nagyon vázlatosan és tendencia jelleggel, Magyarország térségére is levonhatók következtetések. A jelentés célidőszaka 2030.
A Föld egészét bemutató térképünkön az IPCC jelentésében szereplő öt kiválasztott szektor elhelyezkedését mutatjuk be az előrejelzett hőmérséklet- és csapadékváltozásokkal. A Kárpát-medence térségét a 4. szektor fedi le: ebben a vizsgált klímaszcenárió szerint a teljes év folyamán melegedés várható. A melegedés mértéke a téli évszakban 2 °C körüli, a nyári évszakban 2–3 °C között ingadozik. A téli időszakban a csapadékösszeg kismértékű növekedése, míg a nyári évszakban 5–15%-os csökkenése várható.
