A határok változnak
A határok változnak
Az életföldrajzi területegységek határai nem tekinthetők állandónak, hiszen a geológiai-éghajlati változások az élővilágban, az egyes élőlénycsoportok elterjedési területének változásában is nyomon követhetők. Ősmaradványok óriási tömege bizonyítja, hogy valamely terület élővilága milyen hatalmas változásokon ment keresztül az évmilliók során. Hazánk területén is – mint a földtörténeti vagy az ősmaradványokról szóló fejezetben olvashattuk – számtalan ősmaradvány jelzi az egykorvolt trópusi éghajlatot vagy az eljegesedések következményeit. Általánosságban kimondható, hogy minél nagyobb életföldrajzi területegységet vizsgálunk, határainak változását annál nehezebb nyomon követni, lévén ez rendkívül lassú folyamat. Napjaink globális klimatikus változásaival hozhatók összefüggésbe egyes melegigényes és szárazságtűrő fajok elterjedési határainak egyre északabbra tolódása, illetve egy-egy régióban az adott faj(ok) évről évre növekvő egyedszáma.
A magashegyi-alhavasi rétek üde színfoltja a zergeboglár (Trollius europaeus)
