Információk a Pannon-medence alatti kőzetburokról
Információk a Pannon-medence alatti kőzetburokról
A bazaltos olvadék jelentős mennyiségű kőzetet (xenolitot) hozott magával a felső-köpenyből. Szentbékkálla, Bondoróhegy, Szigliget és Sitke ultramafikus kőzetzárványai messze földön híresek. Az ultramafikus xenolitok túlnyomó része az IA-típusú spinell-peridotitok csoportjába sorolható (lásd a keretes szöveget), azaz kb. 30–50 km mélységből származik. Ezek a zárványok tehát a kontinentális litoszféra alsó részét képviselik. Az amfibolásványokból álló apró telérek, valamint az amfibol és flogopit megjelenése a peridotit-xenolitokban mind arra utalnak, hogy a Pannon-medence alatti litoszféra alsó része változó mértékben átalakult (metaszomatilázódott) és csekély mennyiségű vizet is tartalmaz. A spinell-peridotit zárványok mellett – kisebb számban – előfordulnak harzburgitok és dunitek is. Ezek olyan köpenyzónából származnak, amelyből korábban (tíz–száz millió vagy egy–két milliárd éve) bazaltos olvadék távozott. A Pannon-medence alatti földköpeny tehát meglehetősen heterogén összetételű. Mivel a nagyobb mélységben uralkodó gránát-peridotitból nincsenek kőzetdarabkák bazaltjainkban, a kőzetolvadékok – s erre a bazaltok geokémiai összetétele is utal – valószínűleg sekélyebb, 60–100 km mélységből, a felső-köpenyből származnak (spinell-gránát-peridotit átmeneti zóna vagy a gránát-peridotit köpeny felső része). Bazaltos kőzeteinkben – a peridotitzárványokon kívül – sekélyebb mélységből származó xenolitok is előfordulnak. A plagioklász- és gránát-tartalmú granulitok a kontinentális kéreg alsó részének építőkövei. A ritka piroxenit-xenolitok (II-típusú zárványok) a kéreg és köpeny határán húzódó, valamint a litoszféra alsó felében található mafikus telérek anyagát képviselik.
A Pannon-medence a miocén-pliocén kor táján: egy lehetséges modell a bazaltvulkanizmus mélyben lezajlott folyamataira.
Bal oldali ábra: 0 – nyomáscsökkenéses részleges olvadás az asztenoszférában;
1 – átalakulatlan (protogranuláris kőzetszövetű) spinell-peridotit; 2 – deformáció a szilárd földköpeny felemelkedése következtében; 3 – harzburgit, dunit („kimerült” földköpeny-zónák); 4 – illókban gazdag magmás telérek a litoszféra alján; 5 – földköpeny-metaszomatózis a szubdukciós eredetű, illókban gazdag oldatok hatására (amfibol- és/vagy flogopitásványok képződése); 6 – korábban (néhány száz millió éve) kialakult piroxenittelérek; 7 – kéreg-köpeny határon kikristályosodó olvadékok (piroxenit kőzettestek); 8 – kálium-gazdag magmatizmus (Balatonmária); 9 – a Pásztori vulkán (Kisalföld) kitörése. Jobb oldali ábra: 1 – magas hőmérsékletű földköpeny-áram (köpenycsóva széle); 2 – részleges olvadás az asztenoszférában: bazaltos magma keletkezése; 3 – asztenoszféra-eredetű magma keveredése a metaszomatizált litoszféra anyagából származó olvadékkal; 4 – illókban gazdag, metaszomatizált litoszféra-anyag részleges olvadása: kálium-gazdag magma keletkezése
A Pannon-medence alatti litoszféra kőzettani felépítése a bazaltos magmák által felhozott xenolitok alapján
