A „savanyú” vulkanizmus tér- és időbeli tagolódása
A „savanyú” vulkanizmus tér- és időbeli tagolódása
A legrégebben a szilícium-dioxidban gazdag magmákat felszínre hozó vulkáni működés kezdődött. Ennek legfőbb további jellemzői a nagy szilíciumtartalomnak megfelelő riolitos-riodácitos vulkanitok túltengése, a kitörések túlnyomórészt robbanásos lefolyása, valamint a felszínre hozott magma igen nagy térfogata. E korai vulkánosság termékei – vulkanológiai szempontból főleg ignimbritek, hullott tufa-leplek (lásd a Vulkanológia című részt), illetve ezek másodlagos, áthalmozott üledékei – hatalmas területeket foglalnak el a Kárpát-medencében és peremi részein, gyakorlatilag kiterjednek az egész térségre. A Pannon-medence keleti részén szinte minden mélyfúrás harántolta az ún. alsó-, középső- és felső-riolittufa valamelyikét. Az Erdélyi-medencét szinte kibéleli a Dési tufa, illetve délkeleti megfelelője, a Persányi tufa, amely a Kárpátokon túli területeken is megjelenik a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok előterében. (Megjegyezzük, hogy a korszerű nevezéktan alapján e képződmények java részére – szemcseösszetétele szerint – a lapillitufa megjelölés indokolt.)
A hatalmas mennyiségű vulkáni törmeléket szétterítő robbanásos vulkanizmus – az anyag össztérfogata sok ezer, ha nem több tízezer köbkilométerre becsülhető – körülbelül 20 millió évvel ezelőttől vagy 9 millió éven át zajlott, a kronológiai beosztásban az eggenburgi-ottnangi korszakoktól az alsó-szarmatáig. A három riolittufa-szint, pontosabban -összlet a vulkáni tevékenység három fő (paroxisztikus) szakaszát jelzi a Pannon-medence keleti részében (igaz, az újabb koradatok némileg megkérdőjelezik a hármas tagolás jogosultságát, lásd a Radiometrikus kormeghatározás c. részben).
Az „alsó-riolittufán” 19,6 millió éves radiometrikus kort mértek a Mecsekben és 18,25 millió évet egy kisújszállási fúrásmintán. A magyar-szlovák határrészen, Nógrád-Novohrad térségben, valamint a Bükkalján a felszínen előforduló „alsó-riolittufa” felszínre kerülésének időpontja a korábbi adatok szerint ezzel megegyező, Pécskay Zoltán szerint azonban tényleges koruk fiatalabb (mintegy 17 millió év). Az alsó-riolittufának megfelelő vulkáni termékek ismeretlenek az Erdélyi-medencében.
„Alsó-riolittufa” a Bükkalján. A képen látható Bogács melletti kőbánya a heves, robbanásos „savanyú” vulkánosság egyik jellegzetes képződményét tárja fel: enyhén összesült ignimbriteket, mocsári-tavi fedőüledékekkel
A sokkal nagyobb területen fellelhető „középső-riolittufa” a bádeni korszak elején-közepén került a felszínre. Nagy számú kormeghatározásának átlaga a Pannon-medence magyarországi részén 16,5 millió év, ami tökéletesen megegyezik a börzsönyi, cserháti és mátrai „riolittufák” korával. A Tokaji-hegységben viszont a középső-riolittufával azonosított korai robbanásos termékek csak 15 millió év körüli korokat mutatnak, csakúgy, mint Kelet-Szlovákia egyes területein. Az Erdélyi-medence egészén a peremeken feltárásban, beljebb takarva megjelenő Dési tufa, bár pontos radiometrikus kormeghatározása még nem történt meg, rétegtani helyzete alapján szintén a középső-riolittufával párhuzamosítható.
