Felvidéki professzorok a 17. század végén
Felvidéki professzorok a 17. század végén
A 17. század második felében a „világ” és a Kárpát-medence elemző megismerése mellett a korabeli ég- és földtudományok összegzése is tovább folytatódik. A Frölichhez hasonlóan késmárki id. Buchholtz György tudatosan megszervezett és komoly hegymászó-teljesítményt igénylő Magas-Tátra-járásának tapasztalatait 1664-ben jelenteti meg (Die Besteigung der Schlagendorfer Spitze). Ifj. Köleséri Sámuel 1681-ben, Leydenben napvilágot látott, a „világ rendszerét” ismertető könyvében (Disputatio philosophica inauguralis de systemate mundi) minden eddiginél határozottabban és világosabban érvel a kopernikuszi világkép mellett, s a Földet és bolygótársai mozgását eszerint értelmezve elemzi.
A homoródalmási barlang vagy „Csudálókő” bejáratának látképe Orbán Balázs Székelyföldről írott művében
Az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem professzorai közül az ég- és földtudományokkal érdemlegesen először Szentiványi Márton (1633–1705) foglalkozik. Nagyszabású munkája, a Curiosa et selectiora variarum scientiarium Miscellanea (Nagyszombat, 1689) a kor jellegzetes megközelítésű tudománytára, amely természetesen magán hordozza a jezsuita rend akkori szemléletét (például ismerteti, de nem fogadja el a napközpontú világképet). Minden korábbinál alaposabban foglalkozik viszont a Föld nevezetes forrásaival – a Kárpát-medencén belül különösen a felvidékiekkel –, hegyeivel, szigeteivel, barlangjaival – utóbbiak közt lipótiakat (vagyis valószínűleg deményfalviakat) is említ –; külön bekezdésben írja le Magyarország hegyeit, folyóit, tavait, termékenységét, lakosságát, fontosabb városait, s a szomszédos területeknek (Horvát- és Szlavónország, Bosznia és Ráma, Dalmácia, Rácország, Szerbia és Bulgária, Valachia, Moldva, Galícia, Ladoméria) is tág teret szentel. A kőzeteket és ásványokat – főleg a nemesfémek érceit és a „drágaköveket” – ezt megelőzően egyetlen hazai szerző sem mutatta be ennyire részletesen. Minthogy Bél Mátyás későbbi, alaposabb és sokrétűbb ország- és megyeföldolgozásainak jelentős hányada kéziratban maradt, Szentiványi vaskos köteteinek hatása még csaknem száz éven át nyomon követhető a hazai római katolikus szerzőink munkáiban.
Szentiványi Márton Válogatott érdekességek a különféle tudományokból című művének belső címoldalai
