A kiegyezéstől az első világháború végéig
A kiegyezéstől az első világháború végéig
Az 1860-as évek kezdeményezései a kiegyezés után bizonyíthatták be életképességüket. A nyomdáknak az új technikák alkalmazásához nagy anyagi befektetésre, tőkeerős vállalkozókra volt szükségük, valamint sok megrendelésre, ez a törekvésük találkozott az olvasóközönség sokféle igényével. A kibontakozó lehetőségek hatására nagyfokú specializálódás változtatta meg a könyvkiadást: a nyomdászok már csak saját szakmájukkal tudtak törődni, s külön foglalkozási ággá változott a könyvkereskedelem és a könyvkiadás, majd pedig még ezeken a részágazatokon belül is további foglalkozási elkülönülés következett be. Ezzel a folyamattal egyidőben a nyomdaiparban látványos tőkekoncentráció kezdődött, nyomdai és kiadói (közös) részvénytársulatok alakultak, melyek az egymástól elkülönült munkafolyamatok összehangolását biztosították. A megjelenő komoly haszon egyfelől idevonzotta a banktőkét, másfelől konkurenciaharcot jelentett a piac folyamatos felosztásáért és birtoklásáért az egyes cégek között. 1872-től a nyomdászat szabad iparrá vált, aminek következtében ugrásszerűen megnőtt a nyomdák száma Budapesten és vidéken, ugyanakkor kezdetét vette egy nagyfokú tőkefelhalmozódási folyamat is.
A könyvszakma fejlődését a gazdasági korlátok megszüntetése mellett törvények biztosították. Még 1848-ban megszületett az a sajtótörvény, mely 1867-től újra érvénybe lépett. 1868-ban bevezették az általános tankötelezettséget. 1875-ben a király szentesítette a kereskedelmi törvényt, mely – többek között – részletesen foglalkozott a kiadói ügylettel. De a nem kimondottan sajtóügyi kérdésekkel foglalkozó jogszabályok is, mint például a Csemegi-kódex (a mai Büntető Törvénykönyv elődje), az ipartörvény, a csődtörvény, mind-mind elősegítették a fellendülést. Mivel pedig megváltozott a kiadók és a szerzők viszonya is s a szerzői jognak a nemzeti mellett nemzetközi kívánalmaknak is meg kellett felelnie, ezek szabályozásával is több törvény foglalkozott. A társadalom változása a kiegyezés utáni évtizedekben olyan méreteket öltött, hogy lassan érvényüket veszítették a korábbi kategóriák; emiatt került sor, mintegy e történelmi korszak lezárásaként 1914-ben új sajtótörvény létrehozására.
A Franklin Kiadó tudományos kiadói tevékenységét reprezentálja a Magyar Törvénytár
