Írói elhivatottság: toll és kard
Írói elhivatottság: toll és kard
Sorsdöntő elhatározásával Rákóczi élete szinte eggyé vált a róla elnevezett kuruc szabadságharc történetével. Magyarország és Erdély szövetkezett rendei vezérlő fejedelme államférfi, hadvezér, művelődéspolitikus, író és gondolkodó volt egy személyben. A Habsburg-ellenes nemzeti függetlenségi küzdelem hevében kezdődött irodalmi tevékenysége, s bontakozott ki sokrétű levélírói, politikai, irodalmi publicisztikai munkássága. Retorikai felkészültségét és kivételes műveltségét kamatoztatva, a korabeli európai politikai publicisztika műfajait felhasználva, latin, magyar, francia nyelven írt, alkotott. Karddal és tollal küzdött, szavaival összefogásra buzdított. Első, 1703 júniusi klimieci tábori beszéde után gyakran fordult fölkelt hadaihoz vitézeit dicsérő, korholó, hazafiúságra intő szónoklatokkal; ilyen saját kezű kéziratában fennmaradt, 1705. július 3-i Gyömrői beszéde. Országgyűlési szónoklatai, alkalmi udvari és megyei üdvözlő beszédei hatásos barokk szónoki pátoszról, érzelmeinek őszinteségéről, lírai átélésről, hivatástudatának szenvedélyes kifejezéséről tanúskodnak. A neki tulajdonított Rákóczi Ferenc buzgó énekében a magyarok patrónáját hívja segítségül népe oltalmára. A verses imádságnak is beillő ének rokonságot mutat ezzel együtt fennmaradt tábori imájával, amely egyik „ütközet előtt mondott beszédé”-hez tartozott. Közösségi imaszerző hajlama és felekezetközi célzata nyilvánul meg a kuruc hadaknak rendelt tábori imában, az Alázatos imádságban (Debrecen, 1703). A Rákóczitól sugalmazott, Ráday Pál kancellár által fogalmazott, a fejedelemtől saját kezűleg javított Recrudescunt... (Megújulnak az híres magyar nemzet sebei...) (Debrecen, 1704) – manifesztum a brezánival együtt a szabadságharc alapokmányává vált.
Vitairatai közül a Responsio... (1706) a toleráns valláspolitika szellemében bírálja a jezsuita iskolarendszert s Rákóczi jezsuitaellenes intézkedéseit indokolja. A Hadakozó embernek tanító scholája (1707) a Zrínyi utáni katonai irodalmat gazdagító hadtudományi traktátus. Anonim politikai értekezése, Egy igaz magyarnak hazája felől való elmélkedése (1710) az igazságos és békés megoldást próbálta elősegíteni. Utolsó, ún. Kukizowi pátense (1711) inkább a küzdelem folytatását, mint a súlyos következményekkel járó fegyverletételt ajánlja.
Rákóczi herceg menekülése utáni, úgynevezett podolini képe ismeretlen festőtől
