Közösségi használatú könyvtárak
Közösségi használatú könyvtárak
A protestáns intézményi könyvtárak közül a leginkább figyelemre méltó a nyilvános könyvtárak rendszere, illetve talán a könyvtár funkcióját pontosabban kifejező elnevezéssel, a közösségi használatú könyvtárak. Hans Dernschwam, vagy Zsámboky János könyvtára a szűkebb baráti kör számára elérhető volt, a németújvári protestáns iskola könyveinek egy része „Ex libris Stephani Beythe et amicorum ejus” (Bejthe István és barátai könyveiből) bejegyzést rejt. Sopronban a Tudós Társaságnak külön könyvtára volt a 17. század első felében, Bethlen Miklós könyvei közt is akad „Ex libris Nicolai Bethlen et amicorum ejus” (Bethlen Miklós és barátai könyveiből) bejegyzésű. A német városok példája szolgált alapul a magyarországi többségében német lakosságú evangélikus városoknak, hogy a maguk tanácsi könyvtárait, iskoláit, illetve ezek gyűjteményeit a városukban volt szerzetesrendi könyvtárak megtartásával, anyaguk szelektálásával, majd gyarapításával létrehozzák. A gyűjtemények igen gyakran egy-egy parókián voltak elhelyezve, vagy akkor adták át a parókiának, amikor már kinőtte a városi tanácsi kereteket. A magyar szakirodalomból is ismerünk példákat: Kőszeg (1535), Besztercebánya (1570 körül), Brassó (1575), Kassa (1670). E könyvtárak tehát nem a városi tanácsok főként jogi munkákból álló szakgyűjteményei, amelyek kiegészítik a városi tanácsi funkciókat vállaló polgárok magángyűjteményeit. Adatolhatóan ilyen utóbbi típus a nagyszebeni tanácsi könyvtár (1594), vagy az eperjesi (1673). A maga arculatát a felekezeti hovatartozástól függetlenül alakító másik könyvtártípus az, amellyel Besztercebányán már a 16. század elején, mint kórházi gyűjteménnyel, majd Kassán 1731-ben találkozunk, itt nevezetesen a gyógyszertár könyvgyűjteményével. Az ilyen szakkönyvtárak jelenléte azonban Magyarországon 1750 előtt nagyon ritka esetnek mondható.
A protestáns intézményi könyvtárak jelentős típusa még az iskolai könyvgyűjteményeké. Az evangélikus kollégiumi könyvtárak közül kiemelhetjük a brassói és a soproni példát. A református kollégiumi könyvtárak története mind a magyarországi, mind az erdélyi egyházkerületekben viszonylag jól dokumentált. Jól ismert a sárospataki, a debreceni, a szatmári és nagybányai, Erdélyben pedig a kolozsvári, a nagyenyedi, a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi kollégiumok könyvtárának katalógusokkal bizonyítható anyaga. Az unitárius kollégium könyvtára Kolozsvárt a 17. század második felében nem igazolja azokat a szakirodalmi közhelynek számító megállapításokat, hogy a dési complanatio (1638) után az unitárius szellemi élet nem tudott talpra állni.
Peregrinatio academica
Tanulmányi célú utazás (kortárs kifejezéssel: „bujdosás”). A korszakban a Kárpát-medencében nem volt folyamatosan működő egyetem. Az 1635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetem (a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődje) a protestáns lakosság felsőoktatás iránti igényét vallási okokból sem tudta kielégíteni. A magyarországi értelmiség képzése tehát közel 70 európai főiskolán és egyetemen folyt. Az 1526 és 1750 közti időszakból több mint tízezer személyről van információnk, hogy valamelyik külhoni iskolában tanulmányokat folytatott.
Tanulmányi célú utazás (kortárs kifejezéssel: „bujdosás”). A korszakban a Kárpát-medencében nem volt folyamatosan működő egyetem. Az 1635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetem (a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődje) a protestáns lakosság felsőoktatás iránti igényét vallási okokból sem tudta kielégíteni. A magyarországi értelmiség képzése tehát közel 70 európai főiskolán és egyetemen folyt. Az 1526 és 1750 közti időszakból több mint tízezer személyről van információnk, hogy valamelyik külhoni iskolában tanulmányokat folytatott.
