Származása, pályakezdése
Származása, pályakezdése
Petőfi Kiskőrösön született, 1823-ban, valószínűleg szilveszter éjszakáján (a romantikus költő később ennek nagy és szimbolikus jelentőséget tulajdonított), oly családban, mely épp elindult a paraszti életformából a polgárosodás nehéz és nem egyenes vonalú útján: apja gazdálkodó kocsmáros és mészáros volt, aki gyakran változtatta foglalkozását és lakhelyét, s aki nagy súlyt fektetett rá, hogy fia komoly és rendszeres iskoláztatást nyerjen. Bár a család nem volt magyar anyanyelvű, az ifjú Petőfi, az iskoláztatás és kulturális beilleszkedés során tökéletesen elmagyarosodott, s felnőtt korára tökéletes és zavartalan magyar identitással tudott rendelkezni. Sok iskolai viszontagság, rövid és nehéz katonai szolgálat, valamint nem hosszú, de nagyhatású vándorszínészi élet után Pesten telepedett le, s a városi értelmiség átlagos életét élte: fordításokból, újságszerkesztői munkából, valamint írói munkáinak honoráriumaiból élt.
Rendkívül korán betört az irodalmi életbe: friss hangú, az uralkodó divatokat egyszerre követő és sértő verseivel már 1842-től felhívta magára a figyelmet (első versét Bajza József közölte az Athenaeumban, verseskötetének megjelentetését maga Vörösmarty szorgalmazta). Az irodalmi életben akkoriban szokatlanul hamar kiemelkedően nagy szerepet vitt: írásai a folyóiratok hasábjain állandóan jelen voltak, verseskötetei gyors egymásutánban követték egymást (huszonnégy éves korában már Összes versei is megjelentek), s páratlan széles kritikai visszhangot váltottak ki vagy provokáltak. Fiatal kora ellenére ő lett a negyvenes évek nagy irodalmi vitáinak központja, akihez így vagy úgy mindenkinek tisztáznia kellett irodalmi viszonyát. Petőfi volt az első jelentős figura a magyar irodalomban, akit a modern irodalmi nyilvánosságnak és gépezetnek minden áldása és átka elért (s ezt ő maga tudta, használta, valamint élvezte is).
