A szójelentés változásai
A szójelentés változásai
A szójelentés az idők és a korok változtával maga is változik. E változások jórészt abból erednek, hogy a beszélők mindig újabb fogalmakat, dolgokat kívánnak megnevezni, és nem minden esetben lehet az új jelölést szóösszetétellel vagy továbbképzéssel (vagy éppen szóalkotással, miképp a nyelvújítás során, valamint a szaknyelvekben néha ma is) megoldani. Mindig több megnevezni való akad, mint ahány szó. Ezért a beszélők sokszor egy már meglévő szó jelentését valamilyen módon, valamilyen felismerhető közös jegy alapján alkalmazni kezdik egy olyan dologra, amelyet addig nem neveztek meg, vagy nem úgy neveztek meg. Ez történt például a körte szóval, amely korábban csak egy gyümölcsöt jelölt, viszont később a tárgyi hasonlóság alapján a világítótest, villanyégő szavakkal is jelölt tárgy közneve lett. A szójelentések körében bekövetkező változások jó része tehát elsősorban bővülés, legalábbis ez a leglátványosabb módosulás. A tizen- és huszonévesek korosztálya mindig nagy leleménnyel képez új jelentéseket már meglévő szavakhoz: eszméletlen ‘hihetetlen’, csúcs ‘nagyon jó’. Változik a jelentés akkor is, ha a jelölt dolog maga változik. Kenyér szavunk sok száz évvel ezelőtt nem a mai kenyeret jelentette, hanem inkább lepényfélét.
Természetesen számtalan változást, így leginkább egyes jelentések eltűnését kevésbé lehet észrevenni. Egyetlen példával, egyetlen szó több évszázados történetével jól be lehet mutatni az efféle történéseket. A marha szó sok száz évvel ezelőtt igencsak mást jelentett, mint ma. Első jelentése 1358-ból adatolva: ‘vagyon’, ‘kincs’, második jelentése 1508-ból ‘ingóság’, harmadik 1539-ből ‘áru’, a negyedik 1585-ből ‘jószág, háziállat’, az ötödik 1587-ből ‘szarvasmarha’, s a hatodik 1799-ből ‘nagyon buta ember’. E színes és érdekes történetből mára csak a két utolsó jelentés maradt használatban, a többit már más szóval jelöljük. Folyamatos egyidejű gazdagodás és szegényedés – ez a szójelentések és jelölőik története.
Rózsa formájú mennyezetdísz a sárospataki várban. Erről kapta a sub rosa (rózsa alatt) „titokban” jelentését
A jelentésváltozásokat bemutató, rendszerező könyv
| jelentés | ugyanaz | hasonló | különböző |
| alak | monoszémia | poliszémia | heteroszémia |
| ugyanaz | egy jelentés | több jelentés | eltérő jelentés |
| mononímia | hétfő | (poliszémia) | (homonímia) |
| gavallér | bak, toll | ár |
| hasonló | alakváltozat | jelentés- | jelentés- |
| polinímia | fel~föl, | megoszlás | elkülönülés |
| penget~pönget | csekély~sekély | csillog~sajog |
| gomb~gömb | idétlen~időtlen |
| különböző | jelentés- | jelentésmező | összefüggéstelen |
| heteronímia | azonosság | szavak |
| (szinonímia) | erős-gyönge | asztal, ló, világít |
| eb~kutya | erős-hatalmas |
| kukorica~tengeri |
A szójelentés és szóalak összefüggései
