Magyar filozófusok a nagyvilágban

Teljes szövegű keresés

Magyar filozófusok a nagyvilágban
A filozófia modern világában számos, hazájától távol került magyar alkotott nagyot. A Polányiak a gazdaság- és tudományfilozófiában, Palágyi az ismeretelméletben, Brandenstein a klasszikus ontológiában, Hauser az esztétikában vált nemzetközi rangú gondolkodóvá. Neumann János és Lakatos Imre neve a szakfilozófiákban ismert, Mannheim a társadalombölcselet és a szociológia értékeit gyarapította, de más magyarok nevét is ott találjuk századunk jelentős gondolkodói között.
Ha a magyar filozófusok teljesítményét a bölcselet egyetemes történetében elfoglalt helyük alapján kívánjuk megítélni, közismert tényekből kell kiindulnunk. Ezek sorában az első annak tudomásulvétele, hogy a magyar bölcseleti gondolkodás – egyes művek és életművek tiszteletre méltó kivételétől eltekintve – mindig is elmaradt a világ filozófiájának nemzetközi élmezőnyétől. Számításba kell azt is vennünk, hogy a bölcsesség szeretete, azaz a filozófia, a filozofálás idehaza sem tartozott a legmegbecsültebb társadalomtudományok közé; ezt a szerepet sokkal inkább töltötte be nálunk a történet- és irodalomtudomány vagy éppen a szépirodalom. A magyar bölcselő nagyvilágba való kilépésének végül voltak nyelvi korlátai is: hiába születtek az elmúlt két évszázadban jó színvonalú, eredeti szemléletű művek idehaza, ha a nyelvi korlátokat nem sikerült lebontani és külföldi kiadások jóvoltából eljutni a bölcseleti eszmék "világpiacára", akkor ezek a szellemi teljesitmények lényegében ismeretlenek maradtak. A kialakult helyzetet általában mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Pauler Ákosnak, századunk hazai szemmel jelentős gondolkodójának sikerült egyedül bekerülnie az "Überweg"-be, a világ egyik legtekintélyesebb, többkötetes filozófiatörténeti kézikönyvébe – apróbetűs kiegészítésképpen.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT