Változatos mélyszerkezet, tagolt domborzat
Változatos mélyszerkezet, tagolt domborzat
A terület geológiai múltjának a voltaképpeni Dunántúli-dombság mai felszínéhez nem sok, ám a szigethegységekéhez annál több köze van. Nézzük először, melyek a mélyszerkezet legidősebb kőzetei! Az aljzatot északon a Balatontól délre húzódó eltemetett kőzetek: óidei palák, mészkövek (apró kibukkanásaik a Kő- és a Szár-hegy a Mezőföldön), variszkuszi gránitok, lejjebb a közép-magyarországi sávhoz tartozó, főként triász időszaki kőzetek alkotják; túlnyomórészt viszont – a déli részen – a Tisia-nagyszerkezeti egység különféle, variszkuszi vagy még régebbi kristályospalái és gránitos kőzetei (ún. migmatitjai). Ez utóbbiak a Mórágyi-dombságban ("Mórágyi-rög") a felszínre is bukkannak.
A nagy mélységben, északkelet-délnyugati pásztákban húzódó legidősebb kőzetekre az óidő végén és a középidőben – még jóval délebbi földrajzi szélességeken, főként tengerben, ritkábban szárazföldön – nagy vastagságú, igen különböző üledékes kőzetek települtek. Ezek jelentős részükben a Mecsek és a Villányi-hegység mai felszínének is építőkövei. E szempontból a legfontosabbak közé tartozó, perm-alsó-triász homokkő-konglomerátum rétegek például a híres Babás szerkövekben tárulnak szemünk elé: e bizarr sziklaalakzatok – a Jakab-hegy déli oldalában – a külső erők hatására jöttek létre (l. a képen; a néphagyomány két ellenséges, kővé vált násznépet lát bennük). Perm időszaki vöröshomokkövek rejtik a híres mecseki uránt is.
A triász közepén a különböző homokkövekre, agyagokra, sőt vulkáni kőzetekre a Középső- és a Nyugati-Mecsek egykori tengerében jól karsztosodó, több száz méter vastag mészkőrétegek rakódtak. Belőlük áll például a Misina és a Tubes ma több mint 600 méter magasra kiemelt gerince. A sziklarepedésekben, víznyelőkben eltűnő csapadékvíz a hegység peremén bővizű karsztforrásokban tör elő. A híres orfűi Sárkány-kút időnként látványos "vízi játékot" rendez: percenként vagy ezer liter víz kilövelléséhez vezet a repedésrendszerben megszorult légdugó. A Melegmányi-völgy karsztforrásának színfoltjai a mészben gazdag vízből folyamatosan kiváló mésztufagátak; a szépséges abaligeti cseppkőbarlang bővizű patakjából pedig már az egykor itt élt ősember is ivott.
