Tudományos földrajz
Tudományos földrajz
1870-től a Tudományegyetemen a korábban a műszaki felsőoktatásban részt vevő Hunfalvy János lett a földrajz professzora, e szakma akadémikusa, aki mintegy félszáz szakkönyvvel írta be nevét e tudomány történetébe. 1884-es Egyetemes földrajza valóban korrekt s alapos kézikönyv volt, s részben neki köszönhető a Magyar Földrajzi Társaság 1872-ben történt megalapítása is. 18 esztendőn át vezette a tanszéket, utódává – a később nemzetközi hírnevet szerzett – Lóczy Lajost választották.
Lóczy Lajos elsősorban kínai expedíciójával vált elismertté, s emellett ő vezette azt a kutatócsoportot, amely a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményeiről adott közre könyvsorozatot. Lóczy 1902-től a Földrajzi Intézetet vezette. Mellette hamarosan Kövesligethy Radó is bekapcsolódott e tárgy oktatásába, majd a gazdaságföldrajzot Czirbusz Géza adta elő. 1920-ban került az egyetemre Cholnoky Jenő, aki korábban a kolozsvári egyetem professzora volt, ő is részt vett Lóczy kutatásaiban, s éveken át a Magyar Turista Egyesület elnöke volt. Fontos tankönyve az 1923-ban megjelent Általános földrajza, s a hat évvel később kiadott Magyarország földrajza.
1921-ben Kéz Andor, 1929-ben Bulla Béla lett professzor, majd 1940-ben az Emberföldrajzi Tanszéket Mendöl Tibor létesítette. Az utóbbi két tudós közös munkájának eredménye "A "Kárpátmedence földrajza" című 1945-ben kiadott kötet, s Bulla készítette el később az új természeti földrajzi tankönyvet, míg Mendöl általános településföldrajzot írt. A szegedi egyetemhez kötődik Kogutowicz Károly munkássága, aki 1923-tól volt ott professzor, s az általános és összehasonlító földrajzot adta elő.
Teleki Pál gróf 1938-ban hozta létre a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet, s ő már a korábbi évtizedekben is a földrajztudomány egyik kiemelkedő személyisége volt, a Földrajzi Intézet igazgatója, majd a Magyar Földrajzi Társaság igazgató főtitkára. Egyik alapműve az 1917-ben megjelent "A földrajzi gondolat története", s ugyanez mondható 1927-es általános gazdaságföldrajzáról is. E szakma másik óriása Prinz Gyula volt, aki a pécsi tudományegyetem kiemelkedő személyisége, 1940 és 1944 között Kolozsvárott professzor, majd a következő évben a szegedi Földrajzi Tanszék vezetését vette át. Nevéhez fűződik a Kárpát-medence kialakulását magyarázó Tisia-elmélet. Nagyon érdekes az 1955-ös városföldrajza, s természetesen kiváló tankönyvek is fűződnek a nevéhez. Számos expedíciót vezetett, s ezekről önálló köteteiben számol be. Prinz, Lóczy Lajos egykori tanítványa és szellemi követője, valamint Teleki Pál gróf, államférfi valóban nemzetközi szintre emelték e tudományt, s annak periodikáit.
A brassói Honterus világtérképe, ezen már Amerika is látható
G. I.
