Vörösmarty Mihály: EPIGRAMMÁK
EPIGRAMMÁK
1
Hogy gránátosnak szűlt a természet, örülhetsz:
Hogy magyar íróvá tett a boldogtalan ötlet,
| Járom alatt férjed sorvadoz, nem te, Vicám. |
| Sírj; mert ím rád jő szöszke Apollo, s megüt. |
2
Éva szivem! nekitürköztél s ifjakra hadakszol.
| Nincsen nadrágod, féltelek, Éva szivem. |
3
Vén Amazon vagy már, harcod kezd válni futásra,
| Egy menedéked van; küldd ide lányaidat. |
4
Mily édes neked a boszuállás, Éva! de megvan:
| Könyvet nyomtattál, és ez örökre elég! |
1829 - 1834
