Virág Benedek: ORFEUSHOZ
Engedd: dicsérjem mennyei lantodat,
Melly megszelídíté haragját
Poklok előtt fene Cerberusnak.
Bánat helyének zárai; sírt amaz
Kérlelhetetlen büszkeségű,
És komor arcalatú tiránnus;
Hölgyed nyakáról függve, magad kivűl
Voltál, s nem önthettél szerelmes
Könyveket eldagadott szemedből.
Lantod, s az égnek csillagi közt ragyog;
Mert a dücsőség halhatatlan
Szűzeinek neveket zenegte.