Tóth Árpád: THÁLIÁNÁL
A szinészek!
A Hungária ablakából
Ki-kinéznek.
S már mind próbálja, amit szerepe
Rárótt,
S ah, egy vadonatúj
Darabot adnak,
A Cigánybárót!
hogy a naiva
Bájosan fecseg-e?
S megtudjuk azt is,
Hogy a tenorista
Kellőképp recseg-e?
Hogy a színpadon
Látható díszlet
Vajon már az özönvíz
Előtt is
Díszlett?
Téves?
S a díszlet mindössze
Csak
Ötszáz éves?
A bérlet?
Viszont nem tudjuk meg,
Hogy Mezei
Direktor mér lett?
Nagyon is dús, hát
Meginterjuvoltam ma Tháliát,
Az ismert múzsát.
Harisnyát stoppolt
Éppen,
És mit tagadjam,
Nem fogadott engem
Szépen.
Kint tágasabb
A háza tája,
S hagyjak neki békét,
Mert a színház-hecceket
Már utálja!
De még visszanéztem
Utoljára,
S szóltam: Nagysád!
Változtassa nevét
Utháliára!