Tinódi Sebestyén: [XIII.] HADNAGYOKNAK TANÚSÁG, MIKOR TEREKKEL SZÖMBE AKARNAK ÖKLELNI
HADNAGYOKNAK TANÚSÁG, MIKOR TEREKKEL SZÖMBE AKARNAK ÖKLELNI
Seregök köszt kik vattok hadnagyok, |
Kerösztyén hitöt az kik vallotok, |
Igyetökben nyerni ha akartok, |
Hallgassátok, eszt megtanuljátok. |
5 | Ez nagy szükség, jó vitéz hadnagyok, |
Megtanulni, mint hadakozjatok, |
Példa néktök prófétáknak hadok, |
Ha úgy jártok, Istenben áldattok. |
Bátorsággal Istenben bízjatok, |
10 | Seregökkel rendöt állassatok, |
Pogánokval vívni ha akartok, |
Nagy felszóval nékik így szóljatok: |
Állyatok meg, és mind hallgassatok, |
Attyafiak Istenben mind vattok, |
15 | Csak Istenben vitézök bízjatok, |
Mert ű lészön fegyvertök, paizstok. |
Sőt Istennek mind meggyovónjatok, |
Bűnötöket szánjátok-bánjátok, |
Ellenségtöknek megbocsássatok, |
20 | Feletöket ti bátoríccsátok. |
Tuggyátok aszt sok jámbor vitézök, |
Régtől fogván ez pogán terekök |
Elhordották, levágták nemzettök, |
Pusztították, rablották földetök. |
25 | Itt valaki közzülünk elesik, |
Az angyalok mennyországban viszik, |
Ez világon neve elhírhöszik, |
És mindönök nagy jóval üdvezlik. |
Az kik kösztünk itt megmaradandnak, |
30 | Mind örülnek nagy gazdag prédának, |
És romlásán, veszésén pogánnak, |
Az Istennek nagy hálákat adnak. |
Ne futamjék senki közzületök, |
Mert sok jámbort ti itt elveszthettök, |
35 | Magatok es itt, vagy hon elvesztök, |
Mely pokolban ti eltemöttettek. |
Vélem öszve no mind induljatok, |
Krisztus Jézust mind felkiálcsátok, |
Az Szentlelköt kérjétök, hívjátok, |
40 | Induljatok vélem már, mongyátok: |
Sokan várunk Szentlélök Úristen! |
Jöjj el immár, légy vélünk ez igyben, |
Ne haggy minket elesni hitünkben, |
Mindhalálig vívjunk te nevedben. |
45 | Lám, régönte az te fiaidat |
Meghallgattad tebenned bízókat, |
Vigasztaltad szegín juhaidat, |
Elrontottad kegyötlen farkasokat. |
Jöjj el immár te szent Fiúisten, |
50 | Véled lészön az Atyaúristen, |
Ne aggy minket ez pogán kezében, |
Kegyötlenül elvesznünk ez igyben. |
Te magadat ígyérted minékünk, |
Hogy megrontod ellenségünk nékünk, |
55 | Szabadítod országunkat nékünk, |
Nagy ínségből kimentöd mi népönk. |
Elrontád te régön ó törvénben |
Az fárahó királt mély tengörben, |
Szabadítád népedet az vízben, |
60 | Mert csak bíztak te istenségödben. |
Rettentéd meg Olofernes népét, |
Judit asszonnyal vétetéd fejét, |
Ott elvesztéd szántalan sok népét, |
Meghallgatád Juditnak kérését. |
65 | Az hatalmas Nabugodonozornak |
Nagy sok népét elvesztéd királnak, |
Fejét adád kezében Cyrusnak, |
Hatalmadat jelentéd sokaknak. |
Támasztád fel az gyermök Dávidot, |
70 | Pásztorságból szerelmes prófétádot, |
Megöletéd az nagy Góliátot, |
És megrontád kegyötlen jászokot. |
Vedd el róllunk azért haragodat, |
Mutassad meg irgalmasságodat, |
75 | Ma es roncs meg gonosz pogánokat, |
Jó Isten vagy, mutasd meg magadat. |
Semmi kétség nem tartja tagunkat, |
Meghallgattad fohászkodásunkat, |
Mast vélönk vagy, vessük fel mi fánkat, |
80 | Jézust, Jézust üvölcsünk, ropp, csatt, patt. |
Eszt ki szörzé, gondolá Kassába, |
Pártos urak vannak jó szándékba, |
Mind fejenként pogánra vívásba, |
84 | Szolnok alatt mast várcsinálásba. |