Szenci Molnár Albert: XXXII. ZSOLTÁR
XXXII. ZSOLTÁR
C. M.
Tanúság az üdvösséges bódogságról.
Tanúság az üdvösséges bódogságról.
1
Ó, melly bódog az olly ember éltében,
Azkit az Isten bévött kegyelmében,
És megbocsátta az ő vétkeit,
És béfedezte minden bűneit.
Istentől nincs néki tulajdonítva,
És kinek csalárdság nincs szivében,
Tettetés nélkül jár életében.
Ó, melly bódog az olly ember éltében,
Azkit az Isten bévött kegyelmében,
És megbocsátta az ő vétkeit,
És béfedezte minden bűneit.
| Bódog az, kinek ő nagy hamissága |
És kinek csalárdság nincs szivében,
Tettetés nélkül jár életében.
2
Hogy bűnömet el akarnám hallgatni
És néked meg nem akarám vallani,
Ottan csontaim elszáradának,
Soksága miatt én siralmimnak.
Nagy bűneimért rajtam fekszik vala,
Bennem elfogya minden erősség,
Mint nyári hévségben az nedvesség.
Hogy bűnömet el akarnám hallgatni
És néked meg nem akarám vallani,
Ottan csontaim elszáradának,
Soksága miatt én siralmimnak.
| Mert éjjel-nappal kezed nehéz volta |
Bennem elfogya minden erősség,
Mint nyári hévségben az nedvesség.
3
De hogy bűnemet előtted megvallám,
És nagy vétkeimet el nem hallgatám,
De híven előbeszéllém néked,
Ottan bocsánatot nyerék tőled.
Könyörögjenek, míg vagyon idejek,
Mert ha nagy árvizek jőnének is,
De nem árthatna ezeknek mégis.
De hogy bűnemet előtted megvallám,
És nagy vétkeimet el nem hallgatám,
De híven előbeszéllém néked,
Ottan bocsánatot nyerék tőled.
| Ezért az Úr Istennek minden hívek |
Mert ha nagy árvizek jőnének is,
De nem árthatna ezeknek mégis.
4
Te vagy ótalmam, őrizz meg engemet,
Minden gonosz ellen tartsd meg lelkemet,
Vigasztalj meg, hogy örvendezhessek,
És vígan néked énekelhessek.
És vezérellek az igaz ösvényen,
Szememvel mindenkor rád vigyázok,
Igazgatlak, réád gondot tartok.
Te vagy ótalmam, őrizz meg engemet,
Minden gonosz ellen tartsd meg lelkemet,
Vigasztalj meg, hogy örvendezhessek,
És vígan néked énekelhessek.
| Tanítlak téged, úgy mond az Úr Isten, |
Szememvel mindenkor rád vigyázok,
Igazgatlak, réád gondot tartok.
5
Ne legyetek ollyak, mint az öszvérek
És az lovak, kiknek nincsen értelmek,
Kiknek zabolát vetnek szájokra,
Hogy ne jargalhassanak szájokra.
Azmelly őtet szájára nem bocsátja:
De környülvészi az Úr kegyelme,
Azkinek ő minden hiedelme.
Ne legyetek ollyak, mint az öszvérek
És az lovak, kiknek nincsen értelmek,
Kiknek zabolát vetnek szájokra,
Hogy ne jargalhassanak szájokra.
| Az gonosznak szinte ez nyavalyája, |
De környülvészi az Úr kegyelme,
Azkinek ő minden hiedelme.
6
Örüljetek azért az Úr Istenben,
Igaz hívek, legyetek nagy örömben,
Vigadjatok és énekeljetek,
Azkiknek vagyon tiszta szívetek.
Örüljetek azért az Úr Istenben,
Igaz hívek, legyetek nagy örömben,
Vigadjatok és énekeljetek,
Azkiknek vagyon tiszta szívetek.
