Szenci Molnár Albert: XLVII. ZSOLTÁR
Háláadása az izráelitáknak,
az Istennek sokféle jótéteményiért.
No, minden népek
Örvendezzetek
És tapsoljatok,
Istent áldjátok,
Szép hangossággal
És nagy fölszóval.
Mert az Úr Isten |
Ő királsága
És nagy országa
Kiterjed messze
Ez egész földre.
Hatalmunkba vét
Nagy sok népeket,
És megholdoltat
Sok pogányokat
Minékünk végre
Ő nagy ereje.
Minket ő fölvett |
Nékünk engedte
Ő kegyessége
Jákobnak tisztét,
Kit igen szeret.
Imé, az Isten
Szépen fölmegyen,
Nagy vigasságban,
Trombitaszókban,
Urunk fölmegyen
Nagy dicsőségben.
Énekeljetek |
Zengő verseket,
Szép énekeket
Ez nagy királnak
Mint mi Urunknak.
Őnéki minden
Jól énekeljen,
Mert minden népek
Néki engednek,
Királyi székben
Ül nagy kegyessen.
Az fejedelmek |
Mint Ábrahámnak
Istenét áldják
Alázatossan
Néki szolgálván.
Ez erős Isten
Úr mindeneken,
Népét megőrzi
És jól vezérli,
Nagy dicsősége,
Kinek nincs vége.