Szenci Molnár Albert: CXLVI. ZSOLTÁR
CXLVI. ZSOLTÁR
T. B.
Dicséreti az Istennek
és tanúság az Istenben való bizodalomról.
Dicséreti az Istennek
és tanúság az Istenben való bizodalomról.
1
Áldjad, én lelkem, az Urat,
Hirdessed dicséretét,
Az Istennek adok hálát,
Valamig engem éltet,
Én az Úrnak éneklek
Mindaddig, míglen élek.
Áldjad, én lelkem, az Urat,
Hirdessed dicséretét,
Az Istennek adok hálát,
Valamig engem éltet,
Én az Úrnak éneklek
Mindaddig, míglen élek.
2
Ne legyen bizodalmatok
Földi fejedelmekben,
Egy emberben se bízzatok,
Kiben segétség nincsen:
Mihelt lelke kimegyen,
Menten hamuvá leszen:
Ne legyen bizodalmatok
Földi fejedelmekben,
Egy emberben se bízzatok,
Kiben segétség nincsen:
Mihelt lelke kimegyen,
Menten hamuvá leszen:
3
Minden dolga és szándéka
Elvész azon nap véle,
Bódog, azkinek ótalma
Az Jákobnak Istene:
Azkinek mindenekben
Reménsége az Isten:
Minden dolga és szándéka
Elvész azon nap véle,
Bódog, azkinek ótalma
Az Jákobnak Istene:
Azkinek mindenekben
Reménsége az Isten:
4
Azki mind mennyet és földet
És az tengert teremté,
És ezekben mindeneket
Nagy hatalmával szerze,
Igazsága s' hivsége
Megmarad mindörökké.
Azki mind mennyet és földet
És az tengert teremté,
És ezekben mindeneket
Nagy hatalmával szerze,
Igazsága s' hivsége
Megmarad mindörökké.
***
5
Azkik méltatlan szenvednek,
Megmenti az jó Isten,
Az nyomorult éhezőknek,
Ő eledelt ád bőven,
Az foglyokat kihozza,
Rabságból kioldozza.
Azkik méltatlan szenvednek,
Megmenti az jó Isten,
Az nyomorult éhezőknek,
Ő eledelt ád bőven,
Az foglyokat kihozza,
Rabságból kioldozza.
6
És az világtalanoknak
Megnyitja ő szemeket,
Azkik dőlőfélben vadnak,
Meggyámolítja őket:
Az igazakat híven,
Szereti az Úr Isten.
És az világtalanoknak
Megnyitja ő szemeket,
Azkik dőlőfélben vadnak,
Meggyámolítja őket:
Az igazakat híven,
Szereti az Úr Isten.
7
Veszedelmében megmenti
Az nyavalyás jövevént,
Az árvákot megsegéti,
Kegyessen rájok teként.
Az sérelmes özvegyek
Tőle megenyhítetnek.
Veszedelmében megmenti
Az nyavalyás jövevént,
Az árvákot megsegéti,
Kegyessen rájok teként.
Az sérelmes özvegyek
Tőle megenyhítetnek.
8
Az hitleneket megrontja,
Ösvényöket elvesztvén,
De megáll az ő országa
Most és minden időben,
Óh, Sion, az te Urad
Mindörökké megmarad.
Az hitleneket megrontja,
Ösvényöket elvesztvén,
De megáll az ő országa
Most és minden időben,
Óh, Sion, az te Urad
Mindörökké megmarad.
