Somlyó Zoltán: CSÓKOS REDŐK
lázadozó homlokomon
szaporodnak a redők.
Rajt feledték súlyos vétkük,
- amikor még együtt égtünk -
tíz, húsz, vagy száz szeretők.
hozzámtapadt ellenségek,
csókok útja, búk öle;
tíz, húsz, vagy száz szeretőknek
megrugdosott országútja:
egykor tüzes börtöne.
leszállnak a homlokomrul:
mérges kígyók, ó-bűnök;
ráfonódnak a nyakamra
s mielőtt még belefúlnék,
az ágyamon fölülök
s köztük egyet: régit, régit,
legtöbb csóktól égőt, vérzőt
megölök! Agyonütök!