Reményik Sándor: Régi csoportkép előtt
Régi csoportkép előtt
Baráti emlék: "érettségi kép",
Húsz éve itt függ a szobám falán,
Húsz év óta talán ma legelőször
Néztem e kép szemébe igazán.
Húsz éve itt függ a szobám falán,
Húsz év óta talán ma legelőször
Néztem e kép szemébe igazán.
A fényképész csoportba állította
És lombfűzérrel fonta őket át,
Az élet pedig szerteszét dobálta,
Mint egy csoportba lecsapó granát.
És lombfűzérrel fonta őket át,
Az élet pedig szerteszét dobálta,
Mint egy csoportba lecsapó granát.
Két szomszédomra hull tekintetem:
Egyik, gondolom, mezőségi pap, -
A másik néma kertész, muszka síkon
Porával éltet vadvirágokat.
Egyik, gondolom, mezőségi pap, -
A másik néma kertész, muszka síkon
Porával éltet vadvirágokat.
Sápadt homlok a jobb sarokba fenn,
Kemény tornász, mindenkit letepert, -
S már akkor intett neki messziről
A temetőnél is szomorúbb kert.
Kemény tornász, mindenkit letepert, -
S már akkor intett neki messziről
A temetőnél is szomorúbb kert.
Alul a két utolsó szörnyű sorstárs
Egymás mellé hogy is kerülhetett?
A fotografus megálmodta tán
Önként kihívott testvér-végüket?
Egymás mellé hogy is kerülhetett?
A fotografus megálmodta tán
Önként kihívott testvér-végüket?
A csillagásztól Csehszlovákiában
Szeretném ma este megkérdeni:
A földrengésből elég volt-e már?
S mit mondanak a csillagok neki?
Szeretném ma este megkérdeni:
A földrengésből elég volt-e már?
S mit mondanak a csillagok neki?
Az akkori fesztelen cimborákból
Barátom mostanig csak egy maradt,
Ha bírnám, járnám vele még ma is
Szerelmünket: a nagy havasokat.
Barátom mostanig csak egy maradt,
Ha bírnám, járnám vele még ma is
Szerelmünket: a nagy havasokat.
Az élők közül azóta nehány
Életem ködvilágán átsuhant,
Húsz év után éppen ma kellene
Találkoznunk: kiket nem rejt a hant.
Életem ködvilágán átsuhant,
Húsz év után éppen ma kellene
Találkoznunk: kiket nem rejt a hant.
Ma kellene összesereglenünk
Vezetőnk, a nagy "Tanító" körül,
Kinek vetéséből egy kis magot
A lelki roncs is őriz örökül.
Vezetőnk, a nagy "Tanító" körül,
Kinek vetéséből egy kis magot
A lelki roncs is őriz örökül.
Ma kellene összesereglenünk,
S vajjon van kettő, ki találkozik?
Vérbefúlt az első decennium
És fáradtságba fúl a második.
S vajjon van kettő, ki találkozik?
Vérbefúlt az első decennium
És fáradtságba fúl a második.
Akik élnek, ó, hány határon át
Kellene árkon-bokron futniok,
Hogy köszöntsék a kút mellett a fűzfát
S templom tövén a kollégiumot.
Kellene árkon-bokron futniok,
Hogy köszöntsék a kút mellett a fűzfát
S templom tövén a kollégiumot.
Állok a régi csoportkép előtt,
Saját sorsom is reám nehezül, -
Mintha kihűlt, üres és óriás
Granát-tölcsérben állnék egyedül.
Saját sorsom is reám nehezül, -
Mintha kihűlt, üres és óriás
Granát-tölcsérben állnék egyedül.
Kolozsvár, 1928 június 27
