Reményik Sándor: A parti sziklák
Vas-túskók ezek, ős-gátak ezek,
Ők s a tenger méltó ellenfelek.
A sötét sebeket,
A fantasztikus repedéseket.
S hallottam a víz-vájta kavernákban
Lentről feldübörögni
A lassan mégis győztes elemet.
Őt pártfogolja csak.
A parti sziklák szertemállanak.
A szikla vére: egy kevés homok
Naponta elpereg.
Csak morzsák hullnak, nem kolosszusok.
És elmarad a tragikus bukás.
Anonymus se lesz, ki feljegyezze,
Ha véget ért a felmorzsoltatás.