Reményik Sándor: Solness
Solness
Berde Máriának
"Felépítetted tornyodat?
Hágj fel reája hát!
Inogsz? Csak rajta, járd körül
Keskeny párkányzatát.
Bár rácsa nincs, korlátja nincs:
A mélybe bátran letekints,
Állj műved magaslatán!"
Hágj fel reája hát!
Inogsz? Csak rajta, járd körül
Keskeny párkányzatát.
Bár rácsa nincs, korlátja nincs:
A mélybe bátran letekints,
Állj műved magaslatán!"
Felépítettem tornyomat,
Magasra építettem.
Nehéz lesz, annál nehezebb
Ár felett állni itten.
A kőből vert csipke ragyog...
Fennakadok, vagy zuhanok?
Én Istenem, segíts!
Magasra építettem.
Nehéz lesz, annál nehezebb
Ár felett állni itten.
A kőből vert csipke ragyog...
Fennakadok, vagy zuhanok?
Én Istenem, segíts!
"Felépítetted tornyodat
Magadnál magasabbra:
Méltó, hogy bizonyságot tégy
Toronytetőn maradva,
Hogy, - mint a műved, vagy te oly legény.
Nem-rezzenő, kemény.
Lássuk: megállsz-e hát?"
Magadnál magasabbra:
Méltó, hogy bizonyságot tégy
Toronytetőn maradva,
Hogy, - mint a műved, vagy te oly legény.
Nem-rezzenő, kemény.
Lássuk: megállsz-e hát?"
Felépítettem tornyomat
Magamnál magasabbra:
Ember vagyok, gyarló vagyok,
Leszédülök zuhanva.
De a torony, mit építettem,
Talán-talán állni fog itten,
Habár ledőltem én.
Magamnál magasabbra:
Ember vagyok, gyarló vagyok,
Leszédülök zuhanva.
De a torony, mit építettem,
Talán-talán állni fog itten,
Habár ledőltem én.
