Petrőczi Kata Szidónia: X.
Kinek holtig búba lészen maradásom
Mint tenger habjain ollyan én forgásom
Szerencse kerekén no sok változásom.
Változó szerentsém miat bágyad lelkem
Földhöz veretetet már minden jó kedvem
Mert az porba hever virágzó életem.
Véletlen esetem mert jai ezt nem vártam
Boldogulás heljet im mire jutottam
Gonosz szerentsének tárgyul adatattam.
Czélyokká töltenek az sok változások
Áradnak bánatim mint bő viz folyások
Mint Tengerbe czöp viz en fajdalmom oly sok.
Oh sok változási végre megemésztnek
Vége életemnek mert jai csak ők lésznek
Erőmet fogyatván maid az sírban tesznek.