Petőfi Sándor: ANYÁM, ANYÁM...
Legjobb s legboldogtalanabb anya!
Nincs hát reményed,
Mit a fösvény való beváltana?
Galambját Nóé, a reményeket;
De teljesűlés
Zöld ágával meg egy sem érkezett.
Ha majd halálod meg fog hűteni,
Fölmelegítnek
Még egyszer gyermeked hő könnyei.
Ez a vigasztalás sem jut neked;
Elsírta könnyeit
Szerelmesének sírján gyermeked.