Madách Imre: SZENTIVÁNYI ANZELM kir. kamar.
Másnak az érdemjelt mellére szokás vala tűzni, -
Mert szép érdemekért, a kebel érzete küzd. -
Kulcsod hátul lóg, - a legérdemesebb tagod az hát,
Mert kiülé neked azt; mit soha nem nyer eszed.
Hogyha seregleni látod a varjút, már közel a dög,
Választás közelít, hogyha gyűlésre te jössz!