Kosztolányi Dezső: ÖRDÖNGŐSÖK
szoktunk mi házról-házra járni,
ördöngős sípoló bűvészek,
az ördög édes cimborái.
szolgálunk Mammonnak s az Úrnak,
sírunk a renyhe rózsakertben,
kacagunk, ha szívünkbe szúrnak.
mások szemébe sose nézünk,
csupa hazugság a szerelmünk,
csupa öröm a szenvedésünk.
utál a marcona egészség
s mutogatjuk szegény szivünket,
mint koldus a fehér egérkét.
és táncra fogjuk béna lábunk,
rikoltozunk rekedt torokkal,
dobot verünk és trombitálunk.
és derékaljunk a hegyoldal,
ordítunk a fergetegekkel,
versenyt futunk az őszi holddal.
halotti fellegeknek intünk
és ekkor csupa könny az arcunk
és ekkor csupa vér az ingünk.