Kosztolányi Dezső: Tréfás ujjgyakorlat
Tréfás ujjgyakorlat
Kérdezd az éjtől, hogy enyém leendj-e
s toppanj be hozzám egyszer majd, ha langy a
nyár, életem tündéri, régi rendje,
pillére lelkemnek, tartó-gerendje
s áldott zavarja, nyugtató kalandja,
kitől a lárma erdők tiszta csendje
és szép a förtelem s a föld varangya,
való, mely a vágyat fölülmulandja,
csóktól, álmoktól duzzadó kelengye,
ábránd-búzából fölrakott kalangya,
hogy gyűjtenék veled, egyetlenegy te,
szorgalmasan dolgozva, mint a hangya.
s toppanj be hozzám egyszer majd, ha langy a
nyár, életem tündéri, régi rendje,
pillére lelkemnek, tartó-gerendje
s áldott zavarja, nyugtató kalandja,
kitől a lárma erdők tiszta csendje
és szép a förtelem s a föld varangya,
való, mely a vágyat fölülmulandja,
csóktól, álmoktól duzzadó kelengye,
ábránd-búzából fölrakott kalangya,
hogy gyűjtenék veled, egyetlenegy te,
szorgalmasan dolgozva, mint a hangya.
*
Azonnal
elment az amazonnal.
elment az amazonnal.
*
Ezerrel azonnal
ő adós a haszonnal.
ő adós a haszonnal.
*
Láttam ott egy pulykát,
ide-oda bujkált.
ide-oda bujkált.
