Kosztolányi Dezső: DANTE A "CROCE DEL CORVO"-BAN
rongyokban állt meg a hideg kövön,
ahol magasba szökkent a kolostor
s hideg falak közt nyílt hideg öröm.
a fráter a költő tüzes szemét,
amelybe vészesen forgott az égi
tűzrózsafény és a pokolszemét.
És Dante lelke elszállt messze, messze,
lelkét a poklok lángcsodái tépték.
a víg paparcra s tompán megremegve
elfáradottan, sírva nyögte: "Békét!"