Kosztolányi Dezső: KÉRDÉSEK
mit mondotok remegve majd nekem,
halvány körülállók, látván csodálva,
hogy elszivárog váló életem?
sírtok, hogy a barátotok halott?
S míg fekszem ott, deszkák közé gyötörve,
lesz lelketek, hogy dáridózzatok?
őket, kik aztán is csak itt maradnak,
ha érezem, hogy szívem egyre halkabb?
vagy bámulok, amíg legyűr a vész,
mint a hajós, ki tűnő partra néz?...