Kosztolányi Dezső: TI, KIK ELESTETEK. . .
TI, KIK ELESTETEK. . .
Émile Verhaeren
Ti, kik elestetek, húsz éves katonák,
s szemetek a lankát, az erdőt sose látja,
akkor még a tavasz nyilt, az élet barátja
s garázda fény nyargalt az árkon-bokron át.
s szemetek a lankát, az erdőt sose látja,
akkor még a tavasz nyilt, az élet barátja
s garázda fény nyargalt az árkon-bokron át.
Ki merte látni itt, hogy arany fény lobog
s szivárványos mezőn pingál a cifra hajnal.
A barbár háború dübörgött bús robajjal,
mikor megtudtuk a tanyán halálotok.
s szivárványos mezőn pingál a cifra hajnal.
A barbár háború dübörgött bús robajjal,
mikor megtudtuk a tanyán halálotok.
Elmentetek csendben s a tükör mélyein
a szem, a szív soká csak arcotok kereste
s a sánta zsámolyon ki se ült téli este,
ahol regéltetek a béke éjein.
a szem, a szív soká csak arcotok kereste
s a sánta zsámolyon ki se ült téli este,
ahol regéltetek a béke éjein.
Jaj! hol van ifjú, vad, titáni testetek,
hol a kar és a kéz, mondjátok, hol maradtok,
ti, kik oly izmosan kaszáltok és arattok?
Jaj! Az éj végtelen ölébe estetek.
hol a kar és a kéz, mondjátok, hol maradtok,
ti, kik oly izmosan kaszáltok és arattok?
Jaj! Az éj végtelen ölébe estetek.
Anyátok sírt szegény, mert sírnak még a nők,
babátok a bús hírt még felzokogva mondta,
beszélnek rólatok a faluban naponta,
majd jő egy nyári éj s másról beszélnek ők.
babátok a bús hírt még felzokogva mondta,
beszélnek rólatok a faluban naponta,
majd jő egy nyári éj s másról beszélnek ők.
De én nem akarom, hogy elfeledjenek,
kik lenn alusztok most, ahol még sok csatán át
röpül a vad acél és földet váj a gránát,
ha újra zeng a harc a sírotok felett.
kik lenn alusztok most, ahol még sok csatán át
röpül a vad acél és földet váj a gránát,
ha újra zeng a harc a sírotok felett.
Szivembe zárom bús és egekig növő
mártíri nevetek, fáklyát gyújtok tinektek,
s díszőrséget állok a sírnál, hol pihentek,
mert az élet vagyok és vagyok a jövő.
mártíri nevetek, fáklyát gyújtok tinektek,
s díszőrséget állok a sírnál, hol pihentek,
mert az élet vagyok és vagyok a jövő.
