Kosztolányi Dezső: SHELLEY SÍRJA
SHELLEY SÍRJA
Oscar Wilde
Mint a kilobbant fáklyák a beteg-
ágynál, izzó kövön vad ciprusok;
éjente itt a kis kuvik huhog
és ékköves gyikok keringenek,
vörös tüzet a mákok kelyhe vet
s kriptád homályán, a nyugodt odun
nyilván egy ódon Szfinksz les szomorun,
a zordon őr halott-ország felett.
ágynál, izzó kövön vad ciprusok;
éjente itt a kis kuvik huhog
és ékköves gyikok keringenek,
vörös tüzet a mákok kelyhe vet
s kriptád homályán, a nyugodt odun
nyilván egy ódon Szfinksz les szomorun,
a zordon őr halott-ország felett.
Ó! édesen altathat itt a Föld,
mely mindig az álmoknak anyja volt,
de édesebben nyughatnál a zöld,
zengő vizek zajában, drága holt,
hol nagy hajók, titáni összedölt
roncsát ringatja csorba szikla-bolt.
mely mindig az álmoknak anyja volt,
de édesebben nyughatnál a zöld,
zengő vizek zajában, drága holt,
hol nagy hajók, titáni összedölt
roncsát ringatja csorba szikla-bolt.
