Kosztolányi Dezső: AMIKOR A HÁBORÚ KITÖRT
göröngyeit és robotol,
öreg gebéje nyögve ballag,
bólongva alszik, úgy botol.
nincs is nyomába fényvilág,
de így maradt ez mindörökre,
bár múlnak a dinasztiák.
lágy a szavuk, mint a moha.
A háború évkönyve széthull,
de ők nem halnak meg soha.