Kisfaludy Károly: A reményhez.
A reményhez.
Ha idő az örökséggel
Irtózva ölelkezik.
Ha a halál az élettel
Végső harczot küzködik:
Irtózva ölelkezik.
Ha a halál az élettel
Végső harczot küzködik:
Minden az embert elhagyja
A sötét sir szélénél,
Sorsának prédául adja
Tünő élte végénél:
A sötét sir szélénél,
Sorsának prédául adja
Tünő élte végénél:
Remény! te vagy biztatója
Fáradt, bágyadt szivének,
Te magad vagy fentartója
Már mulandó létének.
Fáradt, bágyadt szivének,
Te magad vagy fentartója
Már mulandó létének.
Benned bizik s kebelében
Enyhülést, javulást vall,
Hív követője ölében
Elalszik - és békén hal.
Enyhülést, javulást vall,
Hív követője ölében
Elalszik - és békén hal.
Ha szilaj kinok szaggatják
Vérbe borult szivemet,
Minden örömtől megfosztják
Szerencsétlen éltemet;
Vérbe borult szivemet,
Minden örömtől megfosztják
Szerencsétlen éltemet;
Ha szerencse fut előlem,
Utamba' keresztüljár,
A sors mérget itat velelm,
Boldog óra rám nem vár:
Utamba' keresztüljár,
A sors mérget itat velelm,
Boldog óra rám nem vár:
Akkor te, kegyes Reménység!
Sugárzol bús keblembe,
És az elvesztett békesség
Visszafordul szivembe.
Sugárzol bús keblembe,
És az elvesztett békesség
Visszafordul szivembe.
Hive maradsz az embernek
Bármely nehéz sorsa lőn,
Kisérője életének
S barátnéja e földön.
Bármely nehéz sorsa lőn,
Kisérője életének
S barátnéja e földön.
A szenvedő könnyeinek
Forrását elszáritod,
S a kétség vad seregének
Ostromát elforditod.
Forrását elszáritod,
S a kétség vad seregének
Ostromát elforditod.
Édes-gondos szorgalommal
Ápolgatod az embert,
Kit a végzet vaskarjával,
Bár méltatlan, alá vert;
Ápolgatod az embert,
Kit a végzet vaskarjával,
Bár méltatlan, alá vert;
Mert elhagyva a világtul
Azt a reményt találja,
Hogy könnyeit a siron tul
Egy jó angyal számlálja.
Azt a reményt találja,
Hogy könnyeit a siron tul
Egy jó angyal számlálja.
És az ember bölcsöjétől,
Mig a sír őt elzárja,
Tőled, első kedvesétől,
Legszebb örömét várja;
Mig a sír őt elzárja,
Tőled, első kedvesétől,
Legszebb örömét várja;
S karjaidban mosolyogja
A sors forgó játékát,
Édesdeden általfogja
Boldogsága árnyékát.
A sors forgó játékát,
Édesdeden általfogja
Boldogsága árnyékát.
Te vagy a sziv békessége,
Védje a megsértettnek,
S tartandó uti költsége
E zarándok életnek.
Védje a megsértettnek,
S tartandó uti költsége
E zarándok életnek.
