Juhász Gyula: (Makáma)
(Makáma)
Nagyérdemű közönség! - Szép hölgyek, jó urak, tessék, tessék! - Panorámában látható minden nevezetesség. - A világ minden szépsége és csodája - és minden szépség és csoda koronája: - a női nemnek varázsa és bűbája! - Itt szunnyadnak az álmok és a vágyak, - melyek táncba vitték egykor a bokákat, - ezer évnek ritmusa itt szunnyad, - várva jeladását valami mágusnak. - Itt alszik, mint boldog Csipkerózsa, - sok mindenféle muzsika és nóta, - itt megfagyott a táncnak üteme - és várja, hogy fölengessze a zene. - Itt alszik Judit, akinek haláltánca - megváltást hozott egykor hazájára, - itt alszik Salome hercegkisasszony, - itt alszik a királyi Aida, - itt alszik Mona Lisa, - itt alszik a szelíd Mária Antónia, - itt alszik a szilaj Carmencita, - az édesbús Vecsera Mária - és a tűzről pattant Dobó Katica - és a diadalmas Cinka Panna. - De íme, itt az éjszaka, - valami rejtelmes muzsika szavára, - úgy érzem, álomba ringatózom - s ők akik nem élnek, - mintha varázsütésre ébrednének. - A régi táncok lelke feltámad, - a régi gyönyörűség és régi bánat - felcsendül lelkünkben - és felpezsdül tagjainkban. - Szép hölgyek, jó urak, - már mozdul is e sok bűvös alak, - a mester hadd pihenjen, - a tánc induljon és a zene zengjen!
1929?
