Juhász Gyula: Temetés
Szent Mihály lova őszi fák között.
Ki az, akinek útja végtelen?
Majd egyszer ők is jönnek erre mind.
És vár a győzelem, vagy a kudarc.
Sokat időzni a halál felett.
Versenyt röpülni még a többivel.
Bámulja még tovább a szekeret.
És rajta egyszerre fölzengenek
A gyermek is fölsóhajt: Ó, mi szép!