József Attila: TANULMÁNYFEJ
A kocsma terme sápadt, búskomor.
Dús polcain a sűrű alkohol
fondorkodik nagy, tarka üvegekkel.
flaskót dédelget s dünnyög, vagy danol;
földszín bajszán leperg a drága bor;
tört száraz tófenék az arc, de ember.
nyakán csúf ér dagad meg egyre jobban,
agyán pihennek elfáradt borok.
véres kövön a mámor tántorog.
Csak ül. S alakján bárgyú lomhaság van.