Garay János: HÁZI BOLDOGSÁG.
HÁZI BOLDOGSÁG.
Arra már az ég malasztja
Itt a földön áradott,
A ki hölgyet nyert szivének,
S szép hölgyétől magzatot.
Itt a földön áradott,
A ki hölgyet nyert szivének,
S szép hölgyétől magzatot.
Bár kunyhóban béken él ő
Kis körében boldogan,
Két őrangyal, több kinek kell?
Van körötte untalan.
Kis körében boldogan,
Két őrangyal, több kinek kell?
Van körötte untalan.
Egyik a hölgy hű szivével,
Fogyhatatlan kéjözön,
Másik a vidor fiúcska,
Minden órán új öröm.
Fogyhatatlan kéjözön,
Másik a vidor fiúcska,
Minden órán új öröm.
Köztük egy félisten áll ő,
Keble szent érzelmivel,
Sírni nem tud örömében, -
Keble némán ünnepel.
Keble szent érzelmivel,
Sírni nem tud örömében, -
Keble némán ünnepel.
Mert reá az ég malasztja
Már a földön áradott,
Angyalok közt él a földön,
Köztük azzá változott.
Már a földön áradott,
Angyalok közt él a földön,
Köztük azzá változott.
