Garay János: A FEHÉR RUHA.
Lányodnak új ruhát;
Fehéret, mint a hó,
Könnyet, mint lenge nád!´
Annyi van, mint a fű
Kék, tarka, zöld, piros,
Ki tudja hány szinű.»
Fehéret végy, anyám,
Meg újra esd a szűz -
Az illik énreám!
Fehér az mint a hó,
A lányka hűlt, hideg
Testére símuló.
Viaszból hosszasan;
Mellette anyja sír,
Keserves kínosan:
Szerette gyermekem!
Hogy istent angyalúl
Láthasd a mennyeken!»