Dsida Jenő: Szép halál
Szép halál
Sötét éjjel van. Ott künt hull a hó.
Végtelen, pihés, fehér havazás
takarja be a kertet, - a világot -
Az átfutó szél gyors lépései
a mély szőnyegen némaságba vesznek.
Sötét éjjel van. Ott künt hull a hó.
Végtelen, pihés, fehér havazás
takarja be a kertet, - a világot -
Az átfutó szél gyors lépései
a mély szőnyegen némaságba vesznek.
Sötét éjjel van. Ott künt hull a hó.
Mind vastagabb a hermelin palást,
s lassan eltűnik a sok pinceablak,
tizenegykor a ház faláig ér
éjfél után az emelet is mélyen
hóba temetve, minden betakarva...
Csodás, iszonyú hermelin palást!
s lassan eltűnik a sok pinceablak,
tizenegykor a ház faláig ér
éjfél után az emelet is mélyen
hóba temetve, minden betakarva...
Csodás, iszonyú hermelin palást!
A szívűnk nyugodt, sejtelmet sem érez,
késő éjjel van, - fehér ágyban alszunk -
odakünt hull a hó
és lassan-lassan minden olyan szép lesz!
késő éjjel van, - fehér ágyban alszunk -
odakünt hull a hó
és lassan-lassan minden olyan szép lesz!
Szatmár, 1925. november 29-én
